- English
- Español
- Português
- русский
- Français
- 日本語
- Deutsch
- tiếng Việt
- Italiano
- Nederlands
- ภาษาไทย
- Polski
- 한국어
- Svenska
- magyar
- Malay
- বাংলা ভাষার
- Dansk
- Suomi
- हिन्दी
- Pilipino
- Türkçe
- Gaeilge
- العربية
- Indonesia
- Norsk
- تمل
- český
- ελληνικά
- український
- Javanese
- فارسی
- தமிழ்
- తెలుగు
- नेपाली
- Burmese
- български
- ລາວ
- Latine
- Қазақша
- Euskal
- Azərbaycan
- Slovenský jazyk
- Македонски
- Lietuvos
- Eesti Keel
- Română
- Slovenski
- मराठी
- Srpski језик
A félvezetők főbb jellemzői.
2022-06-06
A félvezetők öt fő jellemzője: ellenállási jellemzők, vezetőképességi jellemzők, fotoelektromos jellemzők, negatív ellenállási hőmérsékleti jellemzők, egyenirányítási jellemzők.
A kristályszerkezetet alkotó félvezetőkben a specifikus szennyező elemeket mesterségesen adalékolják, és az elektromos vezetőképesség szabályozható.
Fény- és hősugárzás hatására elektromos vezetőképessége jelentősen megváltozik.
Rács: A kristály atomjai a térben szépen elrendezett rácsot alkotnak, amelyet rácsnak neveznek.
Kovalens kötés szerkezete: Két szomszédos atom legkülső elektronpárja (vagyis vegyértékelektronja) nemcsak a saját magja körül mozog, hanem megjelenik azokon a pályákon is, amelyekhez a szomszédos atomok tartoznak, közös elektronokká válva, kovalens kötést képezve. kulcs.
Szabad elektronok képződése: Szobahőmérsékleten kis számú vegyértékelektron a hőmozgás következtében elegendő energiát nyer ahhoz, hogy kiszabaduljon a kovalens kötésekből és szabad elektronokká váljon.
Lyukak: a vegyértékelektronok kiszabadulnak a kovalens kötésekből, és szabad elektronokká válnak, így üresedést hagynak maguk után, úgynevezett lyukakat.
Elektronáram: Külső elektromos tér hatására a szabad elektronok irányítottan mozognak, és elektronikus áramot képeznek.
Lyukáram: A vegyértékelektronok egy bizonyos irányban kitöltik a lyukakat (vagyis a lyukak is egy irányba mozognak), hogy lyukáramot képezzenek.
Belső félvezető áram: elektronáram + lyukáram. A szabad elektronok és lyukak eltérő töltéspolaritással rendelkeznek, és ellentétes irányba mozognak.
Hordozók: A töltést hordozó részecskéket hordozóknak nevezzük.
A vezető elektromosság jellemzői: A vezető csak egyfajta hordozóval vezet elektromosságot, azaz szabad elektronvezetéssel.
Az intrinsic félvezetők elektromos jellemzői: A belső félvezetőknek kétféle hordozójuk van, azaz a szabad elektronok és a lyukak egyaránt részt vesznek a vezetésben.
Belső gerjesztés: Azt a jelenséget, amelyben a félvezetők szabad elektronokat és lyukakat hoznak létre termikus gerjesztés hatására, belső gerjesztésnek nevezzük.
Rekombináció: Ha a szabad elektronok a mozgás során találkoznak lyukakkal, akkor kitöltik a lyukakat, és a kettő egyszerre eltűnik. Ezt a jelenséget rekombinációnak nevezik.
Dinamikus egyensúly: Egy bizonyos hőmérsékleten a belső gerjesztés által generált szabad elektron- és lyukpárok száma megegyezik a dinamikus egyensúly eléréséhez rekombinált szabad elektron- és lyukpárok számával.
A kristályszerkezetet alkotó félvezetőkben a specifikus szennyező elemeket mesterségesen adalékolják, és az elektromos vezetőképesség szabályozható.
Fény- és hősugárzás hatására elektromos vezetőképessége jelentősen megváltozik.
Rács: A kristály atomjai a térben szépen elrendezett rácsot alkotnak, amelyet rácsnak neveznek.
Kovalens kötés szerkezete: Két szomszédos atom legkülső elektronpárja (vagyis vegyértékelektronja) nemcsak a saját magja körül mozog, hanem megjelenik azokon a pályákon is, amelyekhez a szomszédos atomok tartoznak, közös elektronokká válva, kovalens kötést képezve. kulcs.
Szabad elektronok képződése: Szobahőmérsékleten kis számú vegyértékelektron a hőmozgás következtében elegendő energiát nyer ahhoz, hogy kiszabaduljon a kovalens kötésekből és szabad elektronokká váljon.
Lyukak: a vegyértékelektronok kiszabadulnak a kovalens kötésekből, és szabad elektronokká válnak, így üresedést hagynak maguk után, úgynevezett lyukakat.
Elektronáram: Külső elektromos tér hatására a szabad elektronok irányítottan mozognak, és elektronikus áramot képeznek.
Lyukáram: A vegyértékelektronok egy bizonyos irányban kitöltik a lyukakat (vagyis a lyukak is egy irányba mozognak), hogy lyukáramot képezzenek.
Belső félvezető áram: elektronáram + lyukáram. A szabad elektronok és lyukak eltérő töltéspolaritással rendelkeznek, és ellentétes irányba mozognak.
Hordozók: A töltést hordozó részecskéket hordozóknak nevezzük.
A vezető elektromosság jellemzői: A vezető csak egyfajta hordozóval vezet elektromosságot, azaz szabad elektronvezetéssel.
Az intrinsic félvezetők elektromos jellemzői: A belső félvezetőknek kétféle hordozójuk van, azaz a szabad elektronok és a lyukak egyaránt részt vesznek a vezetésben.
Belső gerjesztés: Azt a jelenséget, amelyben a félvezetők szabad elektronokat és lyukakat hoznak létre termikus gerjesztés hatására, belső gerjesztésnek nevezzük.
Rekombináció: Ha a szabad elektronok a mozgás során találkoznak lyukakkal, akkor kitöltik a lyukakat, és a kettő egyszerre eltűnik. Ezt a jelenséget rekombinációnak nevezik.
Dinamikus egyensúly: Egy bizonyos hőmérsékleten a belső gerjesztés által generált szabad elektron- és lyukpárok száma megegyezik a dinamikus egyensúly eléréséhez rekombinált szabad elektron- és lyukpárok számával.
A hordozók koncentrációja és a hőmérséklet kapcsolata: a hőmérséklet állandó, a hordozók koncentrációja a belső félvezetőben állandó, a szabad elektronok és a lyukak koncentrációja egyenlő. A hőmérséklet emelkedésével a hőmozgás felerősödik, a kovalens kötésből kiszabaduló szabad elektronok száma megnő, a lyukak is növekednek (azaz nő a hordozók koncentrációja), nő az elektromos vezetőképesség; a hőmérséklet csökkenésekor a hordozó A koncentráció csökkenésével az elektromos vezetőképesség romlik.
